Ahogy ígértem, itt a Blood Axis '10-es albumának beszámolója.
Szüless újra! Igen. Egy valódi újjászületés volt a 6 éves hallgatás után. Be kell vallanom, a Blood Axis új lemezét már a hallgatása előtt is elfogultsággal fogadtam. A project ugyanis évek óta a kedvend előadóim közé tartozik. De, azt hiszem ezen elfogultság nélkül is bizton állíthatnám: A Born Again Moynihan úrtól megszokott zsenialitással és tökéletességgel kápráztatott el, amikor meghallgattam. 12 szám egy órányi tiszta anyagal.Az album maga egy elég vidám, boldog képpel lát el minket-a kezdeteknél. Eltér az általános Blood Axis-es ambientes komorságtól (pl. Gospel of Inhumanity).Inkább egy folkos, neofolkos jellegű zeneélményt ad. Aztán, mikor az ember azt hitte, ilyen hangulattal meg is barátkozhat az album végéig, az album felénél, a Hard Iron Age-nél hirtelen komorabbá válik minden. Visszatérünk egy kicsit az előbb említett "megszokott" 'Axis-hangulathoz. Azt hiszem, az Erwachen in der Nacht amolyan vízválasztó, ez a szám ugyanis némi búbánat-jelleget magán cipelve egyszerre szép és megnyugtató is, akkusztikus témák, néhol kicsit gyorsabb dobok... Aztán eztán visszatérünk a vidámsághoz. Ismét a neofolk kerül előtérbe az ambienttel szemben. Ez nagyon fontos abban, hogy az album változatosságát lezárhassuk, ahogy az albumot magát is - gondolná az ember. Hisz az utolsó, Exvocatio c. dalnál azonban ismét búskomorság lesz úrrá az albumon.A Blood Axis 2010-es új korongja ismét lenyűgözött. Változatos, összetett, élvezhető,hallgatott és háttérzenének is tökéletes. Tökéletes, zseniális!
_merodasd
