A tovább után olvashatjátok a lemezkritikát!
Nem tudom hogyan kezdjem el az első posztom, tehát így fogom. Olyan zenét választottam publikálásra, mely természetesen tetszik nekem, és nyugodt szívvel ajánlok mindenkinek, attól függetlenül, hogyan is vélekedik majd erről a munkámról. A zenekar az Altoriu Šešeliai, azaz Altar Shadow nevet viseli. Nem vagyok benne biztos, hogy pontos a zenekar meghatározás, mivel egy emberről szereztem információt a boritón írtakból. Bár lehet értenem kellene a litván nyelvet és akkor könnyebben menne. Az előadó tehát litván, ami eléggé meghatározza az érdeklődésemet a művész zenéje iránt. Biztos sokunkkal előfordult már, hogy nem értettük a zene mondanivalóját, csak hallgattuk és hallgattuk, a hangok mindent elárultak. Ha a stílust szeretnénk behatároli, akkor elég nehéz dolgunk van. A számok belepörgetésével is azonnal megállapítható az ambienthez való közelsége, folk elemekkel fűszerezve. Előszeretettel használ akkusztikus riffeket is, ennek ellenére az egész lemezt véve, könnyed hangvételű fekete fémnek írhatjuk le. Aki a sátán és társai, sex, pia, gyilkolos hörgő témákat keveli, annak viszont nagy csalódás lesz. A természet hangját, népük törtenelmét, irodalmát szólaltaja meg. Litvánia körülbelül harminc százaléka erdő, amiket bizonyára előszeretettel vágnak, ezért nyomtathatták olyanra a cd-t, amelyien. A korong a fekete-fehér kontrasztját használja, sötét színnel a ritkásan, kopaszon álló fákat, míg a levegő, a tej színében öleli körül azokat és a középen elhelyezkedő logót. A lemez tíz tracket tartalmaz: közülük egy Blackthru feldolgozás is hallható, a többi meg vagy saját, vagy irodalmi verset dolgoz fel. Nincs különösebben gyors számuk, inkább lassabb, vontatótabb megoldást választotta Avinpapis. Sokszor ismétli ugyanazokat a részeket, mely unalmassá teheti - bár nem vészesen. Kiemelkedőnek a The Yellow Moon III mondanám, azok az eszméletlenül jól eltalált gitár témák... A dob eléggé háttérbe szorul, olyan néha ráüt egyet érzés fog el, ha jobban rákoncentrálódik az ember. A dalok elején általában valamiféle természeti hatással kezdődik, szélfújás, eső, satöbbi. Az ének, hát erről elég nehéz írni, fülem egyedi hangzást vélt felfedezni benne, de lehet kevés ilyesfajta zenét hallottam. Ötven perc kikapcsolódás, ezt jelenti ez a zene, ha egy kis nyugalomra, elmélkedésre vágysz. Inspiráljanak titeket is az "Árnyak", ahogy ennek a zenének a megteremtőjét is.
Sajnálatomra a többi anyagából nincs példányom, de aki teheti, szerintem probálja beszerezni őket, ezt.
10/8
01. Margi Sakalai (Speckledy Falcons)
02. ...Ant Upes Didžiausios Smeletu Krantu (...On Gritty Banks of the Supreme River)
03. Vakaro sutemos melynai pilkos (Evening Dusk-Glaucuos)
04. I dar gilesni pragarą II (To Even Deeper Hell II)
05. Gelsvas menuo III (The Yellow Moon III)
06. Aš taip laukiu (akustinis) [I'm Waiting; Accustic]
07. Krintančiam sniege (In the Falling Snow)
08. Sugrižki pas mane, naktie! (Come back to me, on Night!)
09. Eternal Wars (Blackthru cover)
10. Sodai sodai, leliumai (Gardens, Gardens, Leliumai; Lithuanian folk song)
http://www.altoriuseseliai.net/
